Rendhagyó történelemóra

100

Az Ökumenikus Általános Iskola nyolcadikos osztályai különleges történelemórával emlékeztek meg a 450 évvel ezelőtt tartott 1568-as tordai országgyűlés azon határozatára, amely kimondta a vallásgyakorlás szabadságát Erdélyben.

 

Az Ökumenikus iskolába meghívott előadók Láng Zsolt polgármester és Schaffhauser Franz professzor, az ELTE Doktori iskolájának tanára, a Pethő Intézet korábbi rektora voltak.

Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke idén Tordán jelentette be, hogy kezdeményezi az Országgyűlésben, hogy január 13-át nyilvánítsa a vallásszabadság emléknapjává. A leghíresebb tordai, 1568-as országgyűlést január 6. és 13. között tartották. Ezen hirdették ki – Európában elsőként – a vallásszabadságot, amely biztosította a katolikus, a lutheránus, a református és az unitárius vallások szabad gyakorlását és terjesztését. Az Ökumenikus iskola szellemiségéhez jól illeszkedő eseményről január 15-én emlékeztek meg az iskolában. Láng Zsolt polgármester a rendhagyó történelemórán emlékeztetette a diákokat, hogy a 450 évvel ezelőtti tordai országgyűlésen – amelyet egy katolikus templomban tartottak – az akkori politikusok arra keresték a megoldást, hogyan lehetne megóvni Erdélyt, amely a kelet és nyugat ütközőzónájában feküdt. „Azt a gondolatot vetették fel, – amelynek ma is van aktualitása –, hogy úgy lehet a közösséget előre vinni, ha békét teremtünk, ha – bizonyos keretek között – engedünk szabadon gondolkodni, szabadon vallást gyakorolni, ha közösségeink megválaszthatják, hogy hogyan akarják Istent szeretni és szolgálni” – tette hozzá Láng Zsolt. A polgármester kiemelte: korszakalkotó, korát messze megelőző volt, hogy a tordai országgyűlésen elfogadták a vallásszabadságról szóló törvényt, a következő ilyen, politikai deklaráció a francia forradalom idején született. „Nekünk, magyaroknak – ebben az állandó vitás, békétlen, konfliktusokkal teli világban – abban kellene elől járnunk, hogy létrehozzunk valamilyen megértését egymás között, egy közös szándék mellett, ami Európa szívében a kereszténység. Ha ilyen vezérlőelveink lennének, akkor Magyarország is – bármilyen kis ország vagyunk -, igazán erős lenne Európában, hiszen összefogva, békességben koncentrálni tudunk olyan dolgokra, amelyek előre viszik a társadalmunkat.”

Az Ökumenikus iskola létrejötte nagyon jó példa arra, mennyire egyedülálló és modern gondolat volt az akkoriban, amely mögé az önkormányzat is odaállt, azóta is támogatva az iskolát. Az Öku iskola egy közös értékekre építő nyugalmas, befogadó közösség, amely megteremti az előrelépéshez szükséges közeget. „Hiszek abban, hogy ha az évtizedek kitermelnek olyan felelős egyházi és politikai vezetőket, akik el tudnak szakadni a napi vitáktól, problémáktól, politikától, akkor mindig tudunk találni olyan pontokat, melyekben elsők vagyunk, amelyekkel előbbre tudjuk vinni a világot. Ha csak itt kezdjük az iskolában, az is fontos, mert mindenki a saját területén tegyen hozzá a közös értékeinkhez, de akár kerületi, vagy országos szinten is fontos, hogy ilyen gondolatok vezéreljenek mindannyiunkat” – emelte ki a polgármester.

Schaffhauser Franz professzor előadásában a történelmi környezetet, folyamatokat és a tényeket mutatta be a diákoknak vetített képekkel illusztrált előadásában, kiemelve, hogy Erdély a felekezeti béke földjévé és a vallási türelem jelképévé lett egész Európában 1568-ban.