Születésének 100., halálának 40. évfordulója alkalmából közterületet neveztek el egykori lakóhelye közelében Gyurkovics Máriáról. A névadó ünnepségen Láng Zsolt polgármester leplezte le az új utcanévtáblát június 12-én.
Gyurkovics Mária (1913-1973) Kossuth-díjas, érdemes- és kiváló művész 100 éve született és 40 éve halt meg. 1953-tól haláláig férjével, Forrai Miklós (1913-1998) karmester- énektanárral, gyermekeivel a II. kerületben lakott. Példamutató családi életükkel, művészi hitvallásukkal szolgálták a zeneértő közönséget.
Gyurkovics Mária, Magyarország egyik legkiválóbb koloratúr szoprán énekesnője 1937–1967 között, 30 éven át a Magyar Állami Operaház egyik meghatározó énekese volt. Először 1937. május 25-én lépett fel az Operaház színpadán. Az Operabarátok Egyesülete díszelőadás keretében mutatta be fiatal felfedezettjét, a siker minden várakozást felülmúlt. A kritikák lelkes hangon számoltak be az üstökösként feltűnt énekesnő bemutatkozásáról. Tóth Aladár így írt az előadásról a Pesti Naplóban: „Gyurkovics Mária olyan vérbeli koloratúra-talentum, amilyenre eddig a fiatalabb énekes generációban hiába vártunk. Rendkívül finom, hajlékony, tisztán és kellemesen csengő szopránja könnyedén szökik fel a háromvonalas oktávba, a díszített énektechnikának pedig máris fölényes ura. Énekéből azonkívül nem hiányzik valami vonzó báj sem, ami jól illett Gilda szerepéhez.”
A sikeres bemutatkozás után előbb Gara Máriát alakította Erkel Hunyadi László című operájában, majd Rossini vígoperájában, A szevillai borbélyban Rosinát. A bravúrkoloratúra mellett a bel canto egyik legkiválóbb reprezentánsa is volt, Mozart-szerepekben is nagyszerű teljesítményt nyújtott. Két parádés Mozart-koloratúraszólam, az Éj királynője és Konstanze után lírai szubrett szerepben a Don Giovanni Zerlinájaként lépett színpadra, és ezt a szerepet több mint két évtizeden át énekelte.
Szabolcsi Bence zenetudós így vélekedett: „Gyurkovics Mária művészetét a maga teljességében a nagy olasz operák nagy koloratúrszerepeiben volt alkalmam élvezni. A Rigoletto Gildája, a Lammermoori Lucia, A sevillai borbély Rosinája, a Don Pasquale Norinája egész fényében megragyogtatta hangjának virtuóz képességeit, muzikalitását, ábrázoló tehetségét. Gyurkovics Mária soha nem esett áldozatul annak a kísértésnek, hogy a technikai fölény elhomályosítsa nála a művészi igazság és a zenei ábrázolás mélyebb tüzeit, és ezzel maradt példája minden előadóművésznek.”
Nevéhez kapcsolódik Donizetti budapesti reneszánsza. Évtizedek után kifejezetten az ő kedvéért vették elő a Lammermoori Luciát, énekművészi pályájának csúcsát ebben a szerepben érte el. 1962-ben tomboló sikerrel ünnepelték operaházi tagságának 25. évfordulóját.
A közönség utoljára 1967 decemberében láthatta. Az Erkel Színházban a Három a kislány előadásán Tschöll mama szerepét énekelte. 1973. október 28-án hosszú súlyos betegség után hunyt el a kiváló és feledhetetlen énekes.
A Gyurkovics Mária lépcső ünnepélyes névadóját június 12-én tartották. A közeli iskola mellett futó lépcső közvetlen szomszédságában élt családjával Gyurkovics Mária 1956-tól. A környéken élők közül, akik ismerték, ma is szeretettel és tisztelettel emlékeznek a nagyszerű énekesre. A „lépcsőkeresztelőn” jelen volt Forrai Zsuzsanna és Forrai Márta, Gyurkovics Mária és Forrai Miklós gyermekei, valamint a házaspár egykori barátai és tisztelői.
Hivatkozás:
![](http://zs.indigocom.hu/wp-content/uploads/2019/08/iiker-cimer-320.png")
