Kerületi megemlékezések

A II. kerületben több helyszínen is megemlékezést tartottak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából.

A központi ünnepséget a hagyományokhoz hűen a Gábor Áron-emlékműnél tartotta a II. Kerületi Önkormányzat március 14-én délután, azt megelőzően a Schittenhelm Ede honvédtüzér Bimbó úti síremlékénél koszorúztak a forradalom és szabadságharc tiszteletére. Pesthidegkúton március 15-én reggel, a Pesthidegkút–Ófalu Sarlós Boldogasszony-templomnál találkoztak az ünneplők.

A Gábor Áron emlékműnél

Ünnepi beszédet mondott Láng Zsolt polgármester, aki rámutatott arra, hogy a világnak elszántságból és kitartásból példát mutató elődeink hite, ereje abból a hazaféltésből fakad, amely a magyarságot a honfoglalás óta a magyar röghöz kötötte és minden idegen uralom alatt összetartotta népünket.
– A forradalom és szabadságharc leverését követően az idegen uralom kiszolgálói azóta is tudják, hogy március 15-e nem ölhető ki többé nemzettudatunkból – emelte ki a polgármester. – Ma nyíltan viselhetjük szimbólumát, a kokárdát, ami arra figyelmeztet, hogy függetlenségünk, önrendelkezésünk, identitásunk megóvása örök érvényű, napjainkban is létező feladat.

Láng Zsolt beszédében arra figyelmeztetett, hogy a mindennapi békés életünk árnyékában hajlamosak vagyunk átsiklani jelenlegi helyzetünk megbecsülésén és természetesnek vesszük a fejlődést és a szabadságot, pedig felelőtlenség nem látni, hogy a történelemben semmi nem örök. Mint mondta, a számunkra idegen érdekek ma is jelen vannak a világpolitikában.
A polgármester hangsúlyozta, hogy ma egy nagyon fontos kérdést kell szem előtt tartanunk.
– Minden döntésnél meg kell őriznünk a legfontosabb irányt, a magyar nemzet, a helyi közösség kizárólagos érdekét és az ennek alapját jelentő önrendelkezésünket. Csak így hagyományozhatjuk utódainkra nemes elődeink hagyatékát – tette hozzá Láng Zsolt.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a 3-as számú választókerület országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy ünnepelni és emlékezni nemcsak szükséges, de egyszerűen kötelesség, a megmaradás parancsa minden nemzet számára. Gábor Áronra, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntőjére és tüzértisztjére utalva elmondta, hogy külön is emlékezni kell arra az emberre, akinek segítségével Háromszék szinte csak a maga erejére támaszkodva döntő befolyást tudott gyakorolni az erdélyi hadszíntér küzdelmeire.
– Bár fegyverrel a kézben már nem lehetett tovább harcolni, de a passzív ellenállás lehetőségei a szabadságharc elbukása után is megmaradtak, ezek pedig olyan helyzetet teremtettek a Habsburg-adminisztrációnak, amelyből a kiegyezés volt az egyetlen lehetséges kiút – emelte ki Gulyás Gergely.
A miniszter hozzátette, hogy a kiegyezést sokan, sokféleképpen ítélik meg, de nem lehet kérdéses, hogy az azt követő évtizedekben Magyarország mindent elért, amit fejlődésben elérhetett.

Varga Mihály pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes, a 4-es választókerület országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy önállóságunk nem lehet alku tárgya; ahogyan 171 éve sem volt az, úgy ma sem az, mert a magyarok a mában is saját értékeik mentén akarják jövőjüket formálni. Hangsúlyozta, hogy a magyarság az elmúlt ezer évben nagy áldozatok árán is kész volt kezébe venni a sorsát, ha a történelmi helyzet úgy alakult.
– Az elmúlt évek kitartó munkájának eredményei annak köszönhetők, hogy mertünk önállóak lenni, mertük a saját utunkat követni. Biztos alapokra építhetjük a jövő terveit, a magyar gazdaság jobb teljesítményére, a magyar emberek és a vállalkozások munkájára – mondta a miniszter, aki szerint ennek köszönhetően lehet egyre több pénzt fordítani például a gyereket nevelő családok támogatására, a gyermeknevelés költségeinek csökkentésére.

A megemlékezésen közreműködött Lukács Sándor színművész, a Duna Táncegyüttes és az Adamantinus Férfikar, valamint honvéd hagyományőrzők. A Gábor Áron-emlékműnél tartott ünnepségre a Rákóczi Szövetség szervezésében a felvidéki Muzsláról érkezett diákcsoport tanárok vezetésével.
A megemlékezés végén a szobornál a szónokokat követően koszorúkat helyeztek el a II. kerületi ünneplő polgárok, pártok és civil szervezetek képviselői.

 A Schittenhelm Ede-síremléknél

Az ünnepi díszbe öltözött Bimbó úti Schittenhelm Ede-síremléknél helyi lakók és a II. Kerületi Önkormányzat tartott közös megemlékezést és koszorúzást március 14-én. A szabadságharc során hősi halált halt honvédtüzér Bimbó úti síremlékénél koszorút helyezett el Láng Zsolt polgármester, Varga Mihály pénzügyminiszter és országgyűlési képviselő, valamint önkormányzati képviselők. A síremlék felújítását kezdeményező Némedi László, az emlékhely történetéről beszélt a megjelenteknek.

 A Pesthidegkút-Ófalui Sarlós Boldogasszony-templom kertjében

A viharos szél ellenére mintegy száz ünneplő látogatott ki a hidegkúti megemlékezésre. Elsőként Láng Zsolt polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédének központi motívuma a híd volt – átvitt és tényleges értelemben egyaránt. Mint fogalmazott, Hidegkúton járva mindig megcsodálja a városrész régi kőhídjait, és elgondolkodik, vajon mi mindenről tudnának mesélni, látták-e azt a harminc pesthidegkúti legényt, akik beálltak a Nemzetőrségbe, ’48 novemberében a visszavonuló honvédeket vagy később Görgey katonáit. A híd szimbólum, mutatott rá a polgármester, amely összeköt két oldalt, kapcsolatot teremt. Ez a szerep az évszázadok során Pesthidegkút rendeltetését is meghatározta; híd volt vidék és város között, az ide betelepült német lakosság pedig híddá vált két kultúra, két nyelv, két szokásrend között.
– Talán szimbólikus is, hogy a napokban emelték helyére, és március 15-től használható ismét Kultúrkúria bejáratához vezető új híd – hangsúlyozta Láng Zsolt, aki a hidat az állandóság és biztonság jelképének is nevezte. Mint mondta: mindennapi biztonságos életünkben talán megfeledkezünk róla, de történelmünk nagy pillanataira emlékezve eszünkbe kell, hogy jusson, milyen fontos számunkra a kiszámíthatóság, hogy stabil a gazdaságunk, a demokratikus jogrendünk, úgy fejlődünk és fejlesztünk, hogy nem éljük fel pénzügyi tartalékainkat. Végül arra hívta fel hallgatósága figyelmét, hogy az ünnep alkalmat ad a számvetésre, hogy honnan jöttünk, hová tartunk és mire kell vigyáznunk.

Varga Mihály pénzügyminiszterm országgyűlési képviselő a magyarság legkedvesebb ünnepének nevezte március 15-ét. Rövid történelmi visszatekintést adott, melynek során kifejtette, hogy a 1848-ban nemcsak az összetartozás és az önrendelkezés született meg, hanem elindult egy országépítő munka is, hiszen az áprilisi törvények tették lehetővé, hogy a polgári Magyaroszág építése elkezdődhessen. Megemlékezett Kossuth Lajosról, mint első pénzügyminiszterről, a Várban felállt pénzügyminisztériumról, ahok 414 ember kezdete meg munkáját, ami munkát ma mintegy harmincezren látnak el. A hősök mellett rájuk és a hozzájuk hasonlóan az országépítésében szerepet vállalókra is emlékeznünk kell, figyelmeztetett a pénzügyminiszter.

A megemlékezésen Oberfrank Pál színművész szavalta el Petőfi Sándor A magyarok istene című versét, valamint a Kiss Zenede tanítványai adtak ünnepi műsort, zárásként pedig a pártok és a helyi civil szervezetek képviselői megkoszorúzták a templom felán található emléktáblát.

Hivatkozás:

A Hegyvidék TV beszámolója