Jobbik: önállóan a jobboldali szövetségben

139

A sikertelen országgyűlési választások után úgy látszik, végleg megszűnt a Harmadik Út nevű választási szövetség a MIÉP és a Jobbik között. Hogyan tovább?
– A Harmadik Út valóban sikertelen volt a parlamenti választásokon abban a tekintetben, hogy a célt, az ötszázalékos eredményt nem tudtuk teljesíteni. A választási kampány körülményeit tekintve viszont sokan azt mondják, hogy ezt a 2,2 százalékot is értékelni kell, különösen annak figyelembevételével, hogy a két kisebbik párt csak az MSZP, illetve a mögötte álló média és gazdasági érdekcsoportok közvetlen vagy közvetett támogatásával tudta átlépni a bekerülési küszöböt. Mi az Országgyűlésbe jutott pártokon kívül egyedüliként teljesítettük valamennyi megyében a listaállítás feltételeit, és léptük át az egyszázalékos határt.
– Csupán kétszázaléknyi radikális szavazó van az országban?
– Meggyőződésem, hogy jóval több van. Stumpf István az egyik nyilatkozatában öt– nyolc százalék biztos nemzeti-radikális szavazóról beszélt, egy Fidesz-prominens pedig 15 százalékra becsülte ezt az arányt.
– Miért nem tudták megszólítani ezt a jelentős szavazói réteget?
– Az úgynevezett elveszett szavazatoktól való félelem ennek a tábornak a jelentős részét a Fideszhez vitte, sokan a kisebbik rosszként választották őket. A MIÉP–Jobbik pártszövetséget a csalódást okozó eredmény ellenére az önkormányzati választásokra is fenn lehetett volna tartani, és vannak olyan budapesti kerületek, ahol meg is valósul. A legnagyobb súlyú, közérdeklődésre számot tartó választás a fővárosi, beleértve a főpolgármester-állítást és a budapesti listát. A Jobbik úgy döntött, hogy nem indít a MIÉP-pel közös főpolgármester-jelöltet, nekik önálló jelöltjük van, és így közös listánk sincsen.
– Miért döntöttek így?
– Három oka van. A legfontosabb az, hogy Tarlós István személyében végre olyan kihívója van Demszky Gábornak, aki eséllyel veheti fel vele a küzdelmet. Ebben a helyzetben egy szerény eredményre számító MIÉP-jelölt támogatásával – egyfordulós választásról lévén szó – ezt az esélyt csökkentettük volna. A másik ok annak elkerülése, hogy a kampány során a MIÉP segédcsapataként jelenjünk meg. Az országgyűlési választások során sajnos nem volt lehetőségünk a médiában megjeleníteni azt a szakmai felkészültséget és az azt képviselő személyeket, amivel a Jobbik rendelkezett, így a Harmadik Út sokak szemében a MIÉP-pel lett azonos. S végül szembesülnünk kellett azokkal a súrlódásokkal, személyi ellentétekkel – helyi és felsőbb szinten is –, amelyek a két párt harmonikus együttműködését lehetetlenné tették volna.
– Demszky Gáborral szemben az előző választásokon is tekintélyes politikus vagy népszerű közéleti személyiség vette fel a küzdelmet. Miért gondolják azt, hogy most nagyobb az esély?
– A Fidesz és a KDNP által is támogatott Tarlós Istvánt azért tekintjük alkalmasnak, mert tizenhat év alatt Óbudán polgármesterként eredményesen működött, és bizonyította, hogy a lakosság érdekében képes a pártok együttműködését megteremteni. Alapvető várospolitikai kérdésekben egyébként a felfogása megegyezik a Jobbikéval. A támogatásunk kinyilvánítását követően szinte hisztérikusan jelent meg a Jobbik Magyarországért Mozgalom szélsőséges pártként való megbélyegzése a balliberális sajtóban. Nem tévedtünk tehát, amikor közleményünkben úgy ítéltük meg, hogy Tarlós István számíthat azokra a baloldali szavazókra is, akiknek elegük lett Demszky Gábor tizenhat éves városlásából. Hiszen nyilvánvalóan őket akarják eltántorítani a főpolgármester-jelöltet támogató egyik párt szélsőségessé nyilvánításával. Bízom benne, hogy a szavazókat ilyen könnyen nem lehet félrevezetni.
– A múltban meglehetős sikerrel folytatta a balliberális oldal ezt a lejárató kampányt. Hogyan tudják elhárítani a vádakat?
– Természetesen nem vagyunk szélsőjobboldali, rasszista, antiszemita párt. Bármilyen ezzel kapcsolatos vádra készséggel válaszolunk, de egyszerűen ránk sütik ezt a bélyeget. Legutóbb egy lapban az jelent meg, hogy nem az alkotmány alapján működő párt vagyunk. A megfelelő jogi lépéseket természetesen megtettük, elkerülendő, hogy a következmények nélkül sokszor emlegetett vádak, rágalmak végül igazságként tudatosuljanak a közvéleményben. Ugyanakkor nem fogadjuk el a szalonképesség kritériumának, hogy kínosnak tűnő, szenvedélyeket kiváltó kérdésekben ne mondjuk el érvekkel alátámasztott, világos véleményünket.
– Milyen kérdések tartoznak ebbe a körbe?
– Például állásfoglalás a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban. Amikor a zsidósággal vagy Izraellel kapcsolatos kérdés napirendre kerül, egy politikai pártnak világosan el kell mondania a véleményét. Ha az izraeli–palesztin konfliktusról, háborús helyzetről beszélünk, akkor vállaljuk annak kimondását, hogy kit tekintünk agresszornak és kit az ENSZ-határozatokkal is támogatott módon saját függetlenségéért harcoló népnek. Ha ártatlan emberek meggyilkolása ellen emeljük fel a szavunkat, és elítéljük az önmagukat felrobbantó palesztinokat, akkor hogyan adhatnánk felmentést azoknak az izraeli katonáknak, akik az Apacs helikopterek biztonságából gyilkolnak ártatlan civileket? Nálunk könnyen antiszemitának minősítenek valakit olyan vélemény megfogalmazásáért, amit meghatározó békepárti izraeli politikusok, értelmiségiek is képviselnek.
– Milyen célokat fogalmaz meg a Jobbik Budapesten?
– Helyre kell hozni azt a kártételt, amit a liberális városvezetés, az MSZP–SZDSZ elkövetett az eltelt időszakban. Amikor Demszky Gábort megtépázott tekintélyűnek neveztük, mi nem csak a horvátországi nyaralóra, a szinte ingyenes gépkocsihasználatra utaltunk. Inkább például arra, hogy Demszky Gábor egyszer már félig otthagyta a fővárost, és mint európai parlamenti képviselő csak félállásban akart Budapest vezetésével foglalkozni. Amikor nyilvánvalóvá vált az összeférhetetlenség, ő végsőkig ragaszkodott az ottani státusához, és végül a közigazgatási hivatal vezetőjének állásfoglalása alapján mondta le az uniós képviselőséget. Erőteljes kritika az, amit a távozó főépítész, Schneller István is megfogalmazott: Budapesten átgondolt városfejlesztés nem érvényesülhetett, mert a befektetői érdekek voltak az elsődlegesek, sok esetben az ő igényeik alakították a városképet.
– Lényeges vállalás a korrupció felszámolására való törekvés, azoknak a kialakult érdekhálóknak a megszüntetése, amelyek a források hatékony felhasználását gátolják. Át kell tekinteni a közművek helyzetét, elérve, hogy a víz- és a csatornadíjak ne terheljék ennyire a lakosságot. Talán érdemes megemlíteni fővárosi képviselőként Dublinban szerzett tapasztalatunkat: a lakosságnak sem víz-, sem csatornadíjat nem kell fizetnie. Persze ott a betelepült külföldi cégek a kezdetektől és ma is fizetik a társasági adót, így járulva hozzá a közterhekhez.
– A MIÉP-től tehát elválnak az útjaik, de hogyan akarják felépíteni a Jobbikot, ha Budapesten lemondanak az önálló indulásról?
– Azért döntöttünk így, mert a főváros érdekében elsődleges célnak tekintjük Demszky Gábor leváltását. Az önálló indulás a programunkat képviselő főpolgármester-jelölt állítását igényelte volna, ellentétbe kerülve így az előző céllal. Persze minden pártnak, így a Jobbiknak is vannak saját érdekei, Tarlós István támogatásának bejelentésével azonban – a vele történt egyeztetést követően – nem akartunk tovább várni. Ugyanakkor a Jobbik rendelkezik azzal a szakmai háttérrel és tapasztalattal, hogy a Fidesz vezetésével a fővárosban kialakult tágabb összefogás részeseként hozzá tudna járulni az eredményes fővárosi önkormányzati munkához.
– Az egyes fővárosi kerületekben milyen szintű együttműködés alakult ki a jobboldalon?
– A tárgyalások utolsó fázisában vagyunk. Egyes kerületekben van együttműködés a MIÉP és a Jobbik között, van, ahol a Jobbik a Fidesszel kötött megállapodást, és ennél tágabb jobboldali összefogásra is tudunk példát. A II. kerületben a MIÉP elutasította a Jobbikkal való együttműködést, bár előzetesen elnökségi szinten megállapodtunk. Az országgyűlési választások második fordulós eredménye azt mutatta, hogy a Harmadik Út szavazói a Jobbik felfogásával értettek egyet, és támogatták Balsai Istvánt, a Fidesz–KDNP jelöltjét, biztosítva győzelmét. Most az MSZP–SZDSZ jelöltjével, Horváth Csaba polgármesterrel szemben közös polgármesterjelöltet támogatunk
Láng Zsolt, a Fidesz kerületi elnöke személyében.
– A Fidesz országos akciót indított a Gyurcsány-csomag megbuktatásáért. Csatlakozik a Jobbik a Jó reggelt, Magyarország! elnevezésű kiáltványhoz?
– Igen, egyértelműen kiállunk mellette. Mindenki előtt világossá kell tenni, hogy ez a kormány a globális pénzügyi hatalom helytartójaként mire képes tízmillió magyar érdekével szemben, félretéve és feláldozva a határon túli nemzettársaink érdekeit is. Jelenleg nincs fontosabb feladat, mint ezzel szembemenni. A Jobbik úgy kíván csatlakozni a szeptember 23-ra meghirdetett Fidesz-demonstrációhoz, hogy előtte a Köztársaság térre megyünk. Tüntetésünket az MSZP-székház előtt kezdjük, és onnan vonulunk át szimpatizánsainkkal a Hősök terére, világosan jelezve, hogy ezek a mai, úgynevezett szociáldemokraták mindannak a folytatói, ami a Köztársaság térhez kötődik a kommunista diktatúra éveiből. Ez a kiállás most különösen időszerű, amikor 1956 ötvenedik évfordulóját ünnepeljük.

http://mn.mno.hu/index.mno?cikk=367008&rvt=9&s_text=L%E1ng+Zsolt&s_texttype=1