A szabadság ünnepe kerületünkben

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcra emlékeztek több helyszínen. A Gábor Áron-emlékműnél tartott ünnepség két szónoka Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Láng Zsolt polgármester volt

Megemlékezés a Gábor Áron-emlékműnél

Önkormányzatunk idén is a Szilágyi Erzsébet fasorban található Gábor Áron-emlékműhöz hívta a kerület polgárait március idusán. A kétszáz éve született hős tüzértisztnek, a szabadságharc ágyúöntőjének szobránál az ünnepség vendégszónoka, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, országgyűlési képviselő március 15-ét a magyar nemzet legszebb és talán legfontosabb ünnepének nevezte.

– Ezen a napon, ha esik, ha fúj, magyarok milliói vonulnak utcára, hogy megünnepeljék leghősiesebb szabadságharcunkat – mondta beszédében a miniszter. – Azt a harcot, amelyet a 150 évig tartó török hódoltság és az elbukott Rákóczi-szabadságharc után a Habsburg-elnyomás ellen – és több mint 300 éve elveszett függetlenségünkért – vívtunk.

A miniszter a magyar szabadságharcot nemcsak újkori történelmünk egyik legmeghatározóbb eseményének, hanem nemzeti identitásunk alapjának is tartja.

– Ezeréves történelmünk közel felében népünk a szabadságért küzdött, nekünk magyaroknak tehát a szabadság az egyik, hanem a legfontosabb értékünk – emelte ki Varga Mihály, majd hitet tett amellett, hogy a mostani kormány mindent megtesz azért, hogy erős és szabad ország legyen hazánk. A gazdasági teljesítmény fontossága mellett az identitásőrző nemzetpolitika fontosságát hangsúlyozta.

– A szabadság elsősorban a választás lehetősége. A választásé rossz és jó között, felelőtlenség és felelősség között, de legfőképpen múlt és jövő között – tette hozzá Varga Mihály, majd Deák Ferenc útmutatásával zárta beszédét: „Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem köznapi, hasznos jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni.”

Láng Zsolt polgármester, a II. kerület országgyűlési képviselője beszédében a márciusi ifjak 12 pontját idézte:

– Hogyan is hangzik a Mit kíván a magyar nemzet címmel megjelent kiáltvány alcíme? „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” Ennek szellemében fogant Alaptörvényünk is, amely utat kíván nyitni a modern nemzetállam fejlődésének – mondta Láng Zsolt, aki arra is megpróbált választ találni, hogy 1848–49 hőseinek tettei mit üzennek a ma emberének.

– Azt üzenik, hogy megalkuvás nélkül kell küzdenünk nemzeti céljainkért, és azt üzenik, hogy soha nem szabad feladni, amiben hiszünk, hogy töretlenül kell tovább tennünk elveinkért. Mert 1848 forradalma nem bukott el, mint oly sokszor leírták már, a túlerő verte le. Mert nem bukhatott el az, aminek szellemisége 166 éve ad erőt és kitartást mindazoknak, akik nemzetben, hazában, szabadságban gondolkodnak – hangsúlyozta a polgármester, aki napjaink önrendelkezésért, önérzetért, történelmi értékekért és a határon túl élő nemzettársakért vívott harcára is emlékeztetett.

– Mindannyiunk kabáthajtókáját az összetartozás jelképe díszíti: az erő, a hűség, és a remény három színe. Meggyőződésem, hogy az ország többsége rendet, nyugalmat, békés építkezést, töretlen fejlődést és felemelkedést akar. Nem fog könnyen menni, de be kell teljesítenünk nagy elődeink rendelését: békére, szabadságra, alkotó egyetértésre kell alapoznunk jövőnket – tette hozzá Láng Zsolt.

A megemlékezést ünnepi műsor kísérte: először Laklóth Aladár színművész szavalta el Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét, majd a Duna Művészegyüttes néptánc-összeállítását élvezhette a közönség. A március 15-i rendezvény koszorúzással zárult.

Megemlékezés Pesthidegkúton

Március 15-én délelőtt a Sarlós Boldogasszony plébániatemplom kertjében gyűltek össze a hidegkúti emlékezők. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelegve a Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Kiss Zenede Alapfokú Művészeti Iskola növendékei adtak rövid műsort.

Ezt követően dr. Csabai Péter, a Városrészi Önkormányzat elöljárója köszöntötte az egybegyűlteket, és tartotta meg ünnepi beszédét. Első szavaival a hidegkúti eseményeket idézte fel:

– Kegyelettel hajtunk fejet annak a 18 hidegkúti nemzetőrnek az emléke előtt, akik az óbudai zászlóaljban szolgáltak. Azt sem felejtjük el, hogy 1848. december végén honvéd csapatrészek foglaltak védőállást Ófalu határában, és 1849. április végén ezen a községen vonult keresztül Görgey Artúr fel-dunai hadseregének III. hadteste, hogy felkészüljön Buda ostromára. Mély tisztelettel emlékezünk arra is, hogy 1849 májusában Hidegkúton keresztül vontatták állásaikba a Komáromból hozatott nehéz ostromágyúkat.

1848. március 15. nemzeti múltunk olyan eseménye, amely történelmünk során – ha szükség volt rá – mindig mozgósította és egyesítette a magyar nemzetet – hangsúlyozta az elöljáró, majd hozzátette: Ne érdekeink határozzák meg értékrendünket, hanem az általunk választott értékrendhez kell hozzáigazítanunk saját érdekeinket.

Az ünnepség zárásaképpen a templom falán koszorút helyezett el Dankó Virág alpolgármester a II. Kerületi Önkormányzat, Csabai Péter elöljáró a Városrészi Önkormányzat, Makra Krisztina, a Fidesz, és Skublicsné Manninger Alexandra, a KDNP II. kerületi szervezete és frakciója nevében. Rajtuk kívül a Jobbik Magyarországért Mozgalom, és annak ifjúsági tagozata, az ’56-os Szövetség, a Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége, a Német Önkormányzat és a Német Nemzetiségi Alapítvány, a Remetekertvárosi Általános Iskola, a Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola, a Don Bosco Nővérek Szent Család Óvodája, a Máriaremetei, a Széphalmi és a Pesthidegkút-ófalui Plébániák, valamint az 1000 számú Szentkorona Cserkészcsapat képviselői is megkoszorúzták az emléktáblát.

A honvédtüzérre emlékeztek a Bimbó úton

A megjelenteket az emlékhely felújítását kezdeményező Némedi László köszöntötte. Felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzat támogatása és a civilek összefogása eredményeként a II. kerületiek már tíz esztendeje ünnepelhetnek, vagy emlékezhetnek meg a forradalom mártírjairól, hőseiről a honvédtüzér síremlékénél, az Alvinci–Bimbó út sarkán kialakított parkocskában.

Az ünnepségen Lánszki Regő önkormányzati képviselő beszédében azt hangsúlyozta, hogy sokan a magyar sors tragédiáját olvassák ki a történelmünk lapjairól.

– Sokakkal együtt azonban én azt vallom, hogy a történelmet az érző, az álmodó, az álmaiért áldozatot is vállaló, és önmagát meghaladni is képes ember alakítja. Ha nem így lenne, akkor nem lett volna reformkor és 1848-ban forradalom Magyarországon, nem lett volna szabadságharc és Tavaszi hadjárat sem, amelynek idén ünnepeljük a 165. évfordulóján.

Lánszki Regő hozzátette: az utókor köszönettel tartozik Schittenhelm Edének, aki osztrák katonaként, nyelvünket nem beszélő honvédtüzérként életét áldozta a magyar szabadságért Buda ostromakor 1849. május 8-án.

– Nekünk, késői utódoknak azonban nem azokat a régi csatákat kell újra megvívnunk, és nem is a régvolt vitáinak fejezeteit újranyitnunk, nekünk egy válságos korszakban kell helytállnunk a magunk módján, de ugyanolyan elszántsággal, bátorsággal, hittel, mint nemzetet teremtő elődeink tették.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra emlékező ünnepségen részt vett Láng Zsolt polgármester, és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, akik koszorúkat helyeztek el a síremléknél. Szintén koszorúzott több pártszervezet II. kerületi képviselője és az ünnepségen résztvevő civilek is egy-egy száll virággal rótták le tiszteletüket a honvédtüzér emléke előtt. A megemlékezésen közreműködött Kozma István színművész, aki Dsida Jenő, Petőfi Sándor és Vajda János verseiből szavalt, a Kodály Zoltán Ének Zenei Általános Iskola 4. osztályos diákjai – Körber Katalin tanárnő vezényletével – ’48-as dalokat énekeltek.

Hivatkozás:

A kormany.hu honlapon közzétett cikk – A magyar szabadságharc nemzeti identitásunk alapja