Augusztus 18-án a kerek évfordulóra emlékeztek, az ünnepi szentmisét Beer Miklós püspök celebrálta, aki kiemelte, a Szent Ferenc Kórházban az önzetlen szeretetszolgálat legnemesebb része, a betegápolás valósulhat meg.
Ünnepélyes keretek között átadták a Szent Ferenc-díj arany fokozatát, amelyet az eddigi díjazottak, Paskai László bíboros és Roska Tamás akadémikus után idén Beer Miklós, a váci egyházmegye püspöke, valamint Forgách József, a nemzetközi kapcsolatok igazgatója kapott meg. Mindketten kiemelkedően sokat tettek a kórházért. A szentmisét követően Velebny M. Lucetta tartományfőnöknő és Tahy Ádám igazgató főorvos a kórház szellemiségéről, múltjáról és jelenéről tartott előadást. Az eseményen részt vett Láng Zsolt polgármester is, aki hangsúlyozta, hogy ugyan nem önkormányzati, hanem egyházi fenntartású a kórház, mégis mindent megtesznek az egészségügyi átszervezések miatt nehéz helyzetben lévő nemzetközi hírű intézmény zavartalan működése érdekében. A polgármester hozzátette: a Szent Ferenc Kórház kiemelkedő szakmai munkát végzett és végez a kerületi betegek ellátásban, ezért több egyeztetés volt már a kórház és az önkormányzat vezetése között. Amiben csak tudják, segítik a kórházat.
Tahy Ádám lapunknak elmondta, hogy az egészségügyi miniszter április 1-jei döntésével a II. kerület területi ellátási kötelezettségét ugyan elvették a kórháztól, de a Szent Ferenc Kórház továbbra is várja és tudja is fogadni a kerületi betegeket. Akár háziorvosi beutalóval is elláthatja a kórház a második kerületieket, csak telefonon érdemes előtte bejelentkezni. Az igazgató főorvos hozzátette, a helyzetük jelenleg stabil, de további sorsuk attól függ, hogy elegendő számú beteg jön-e kórházukba.
HETVEN ÉV. A kórház alapkövét 1935. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján helyezték el. Az épületet Kénost Vilmos építész tervezte, és ő vezette az építési munkálatokat is. Az Assisi Szent Ferenc Leányai Betegápoló Szerzetesrend által működtetett intézményt 1937. augusztus 19-én Angelo Rotta érsek, apostoli nuncius szentelte fel. Eredetileg 84, később több mint százágyas volt a kórház, amelyben kápolnát is építettek. Az egy- és kétágyas szobákban többnyire fizető betegeket helyeztek el. A kórház indulásától fogva a főváros II. kerülete, valamint a külső területek közül Pesthidegkút, Máriaremete, Adyliget és Budaliget betegeit látta el, emellett Budajenő, Tök, Perbál, Zsámbék, Nagykovácsi ugyancsak az ellátási területéhez tartozott. A kórház a Margit hídtól a város széléig terjedő mintegy 15 km-es sávban állandó felvételi ügyeletet tartott.
A háborús években a politikai és faji üldöztetések idején az apácarend vezetői az anyaházban, a kórház igazgatósága pedig a kórházban bújtatta az üldözötteket. A harci cselekmények idején a kórházban igen sok sebesültet ápoltak az ekkor 24 órás szolgálatot ellátó orvosok.
1950-ben a kórházat államosították, 250 nővérnek kellett elhagynia a rend kolostorait és kórházait. A Szent Ferenc Kórház a János Kórház részévé vált, eredeti nevét elvesztette, és mint a János Kórház Széher úti részlege működött. 1993-ban az állam és az egyház között kötött egyezmény alapján a szerzetesrend visszakapta a kórház tulajdonjogát. 1996. január 1-jén önálló igazgatású, egyházi tulajdonú kórház lett.
1950-ben a kórházat államosították, 250 nővérnek kellett elhagynia a rend kolostorait és kórházait. A Szent Ferenc Kórház a János Kórház részévé vált, eredeti nevét elvesztette, és mint a János Kórház Széher úti részlege működött. 1993-ban az állam és az egyház között kötött egyezmény alapján a szerzetesrend visszakapta a kórház tulajdonjogát. 1996. január 1-jén önálló igazgatású, egyházi tulajdonú kórház lett.