100 éve hunyt el Herman Ottó

68

Emléktáblát avattak Herman Ottó halálának 100. évfordulója alkalmából a természettudósról elnevezett, II. kerületi utcában május 20-án. 

Herman Ottó természettudós, újságíró, politikus, akit az utolsó magyar polihisztorként is szoktak emlegetni, 1835-ben született, és száz évvel ezelőtt, 1914-ben hunyt el. Emlékére és tiszteletére idén országos programsorozatot rendez a Nemzeti Környezetügyi Intézet. Az események egyik állomása a II. kerületi Herman Ottó utca 2. számú ház falán található emléktábla megkoszorúzása volt. Az ünnepségen elsőként Láng Zsolt polgármester hajtott fejet az értékteremtő és értékmentő tudós halhatatlan életműve előtt. Koszorút helyezett el még a Baár-Madas Református Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, Tombor László, illetve a Nemzeti Környezetügyi Intézet, a Budakörnyéki Naturparkért Egyesület és a Reális Zöldek Klub egy-egy képviselője. 

A II. kerületi megemlékezésen Dr. Kiss Levente, az MTA Növényvédelmi Intézetének igazgatója Herman Ottó munkásságának egy kevéssé ismert területéről, a szőlőgyökér-tetű, közismert nevén a filoxéra magyarországi elterjedésével és az ellene vívott küzdelemmel kapcsolatos tevékenységéről beszélt. A szomszédos Baár-Madas Református Gimnázium két diákja is részt vett az ünnepségen. Kozma Katica Herman Ottó A madarak hasznáról és káráról című könyvéhez írt bevezető beszédét olvasta fel, illetve hallhatott a megemlékező közönség egy kedves, madarakról szóló verset, amelyet a tudós felesége, Borosnyai Kamilla írt. A Herman Ottó Országos Verseny tízedik helyezettje, a tizenegyedikes Alföldi Rozália a versenyről mesélt hallgatóságának. Mint kiderült Rozi maga is a Herman Ottó utcában lakik.