Magyarországon nem segélyalapú társadalmat szeretnénk felépíteni, ahol az emberek az államtól, vagy az önkormányzatoktól várják problémáik megoldását, hanem olyan országot, ahol mindenki képességei és lehetőségei szerint munkához tud jutni és így tudja saját magát és a családját eltartani – jelentette ki Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kedden a Klebelsberg Kultúrkúriában.
Láng Zsolt kerületi fideszes polgármester ugyanitt a II. kerület 13. számú egyéni választókörzetében, április 22-én tartandó időközi önkormányzatiképviselő-választás Fidesz–KDNP-s jelöltjét, Makra Krisztinát mutatta be a jelenlévőknek.
Láng Zsolt bevezető beszédében Makra Krisztinát méltatva elmondta, a jelölt eddigi munkáját sem önmutogató célzattal, vagy egyéni érdekektől vezérelve végezte, hanem igazi lokálpatriótaként, ezért esett rá a frakciószövetség választása. Hozzátette, Makra Krisztina mindig szívvel-lélekkel kiállt a Fidesz politikája mellett.
A Fidesz már 2012 tavaszán arra készül, hogy 2014-ben megmérettesse magát, bízva abban, hogy a 2010-es választáshoz hasonló eredményt érjen el, ezért az új és arányos választókerületi rendszerben megnevezte, vagy napokon belül meg fogja nevezni azokat, akik választókerületeikért felelnek majd – mondta Láng Zsolt hozzátéve, nagy örömére szolgál, hogy Varga Mihály lett 4. számú – Pesthidegkutat is magába foglaló – országgyűlési választókerület felelős képviselője. Úgy gondolom, egy nagyon jó választókerületi elnököt kaptunk, mindenben támogatjuk a munkáját, ezúton is gratulálunk neki – zárta bevezetőjét a II. kerület polgármestere.
Varga Mihály röviden értékelte a kormány eddigi munkáját. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár rámutatott, 2010-ben, a rendszerváltozást követő húsz év után először történt az, hogy egy párt választási programja kormányra kerülést követően egy az egyben kormányprogrammá vált.
Varga Mihály felidézte, a kormány állapotfelméréssel kezdte munkáját, amely során kiderült, az előző MSZP-SZDSZ kormányok nagyon rossz állapotban lévő országot hagytak örökül. 2002-ben még élenjárók voltunk a közép-európai térségben, 2006-ra pedig oda jutottunk, hogy Magyarország leszakadt a régió átlagától. Éltanulóból sereghajtók lettünk, 2008-ban pedig az ország csődhelyzet közeli állapotba került, s az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap hitelsegítsége nélkül nem tudta volna fizetni államadósságának törlesztőrészleteit – fogalmazott Varga.
A Miniszterelnökség államtitkára beszélt arról is, a kormány új alaptörvényt, új oktatási és egészségügyi és az önkormányzati rendszer reformjáról szóló törvényt fogadott el és olyan kérdéseket rendezett, amelyekre az elmúlt húsz évben nem volt képes a magyar parlament.
Félúton vagyunk, messze még attól, hogy azt mondhassuk, a kormányprogramban vállalt összes munkát elvégeztük, de meg kell köszönnünk azt a bizalmat, és támogatást, ami eddigi munkánk mögött van – húzta alá Varga Mihály.
Kitért rá, az elmúlt másfél év alatt nem volt olyan időközi parlamenti választás, ahol ne a kormánykoalíció jelöltjei kaptak volna bizalmat a választóktól. Ez mindenképpen azt mutatja, hogy az emberek képesek megérteni és elfogadni a kormány intézkedéseit, mert látják, mindez illeszkedik egy programba, amelynek célja és iránya van. Nagyon köszönöm a szavazóknak, hogy kiálltak a kormány és Magyarország mögött, erre a támogatásra szükségünk van, ez ad nekünk visszajelzést abban a tekintetben, hogy a kormánynak ezt a munkát folytatnia kell, és a kormányprogramban kitűzött célokat mindenképpen el kell érnie – jelentette ki a fideszes politikus.
Varga Mihály emlékeztetett, 1998-ban az Orbán-kormány volt az, amely visszautasította az IMF addigi segítségét és azt mondta, Magyarország gazdasága eljutott arra a pontra, ahonnan hitelek nélkül is finanszírozni tudja magát; viszont az ezt követő tíz éves időszakban ismét oda került az ország, hogy igénybe kellett vennie a valutaalap segítségét. Az államtitkár felhívta a figyelmet: érdemes időnként figyelemmel kísérni, hogy hazánk milyen kamatokkal törleszt, mert ebből nagyjából tudható, egy 10-12 százalék feletti kamatszinttel már lehetetlen kigazdálkodni és visszafizetni a felvett kölcsönt. Hozzáfűzte, Magyarországon az elmúlt húsz év azzal a gazdasági teljesítménnyel járt együtt, hogy miközben az állami vagyon jelentős részét értékesítették, nem sikerült csökkenteni az államadósságot, amely 20-ról 85 milliárd dollárra nőtt.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár úgy folytatta, 1999 és 2002 között volt az egyetlen időszak, amikor az államadósság mértékét csökkenteni tudták, 61-ről 53 százalékra. Ez „ment füstbe” 2002 után és 2010-ben előröl kellett kezdeni mindent – mondta.
Azt gondolom, hogy helyes döntést hozott a kormány azzal, hogy két éve, amikor leült tárgyalni az unió és az IMF képviselőivel, azt mondta, nem kívánja meghosszabbítani a kifutó IMF megállapodást és vissza kíván térni a pénzpiacokra – vélekedett Varga Mihály emlékeztetve, ez a szerződés csupán 2016-ban jár le, ekkor fogjuk ugyanis visszafizetni a húszmilliárd eurós hitel utolsó törlesztő részletét. Magyarországnak saját maga által elfogadott és végrehajtott gazdaságpolitikára van szüksége – emelte ki.
Láng Zsolt arról beszélt, a tegnapi és a mai nap folyamán egyeztetést folytattak Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel, közigazgatási és igazságügyi miniszterrel a járási rendszer kialakítását illetően. Mint ismertette, a tárgyalások a megállapodás irányába haladtak, mivel sikerült meghatározni, melyek azok az ügytípusok, amelyek 2014 után is maradnak az önkormányzatoknál és melyek azok, amelyek a járási hivatalokon keresztül a kormányhivatalok, illetve az állam hatáskörébe kerülnek.
Arra a kérdésre, hogy a tranzakciós adó nem fogja-e kedvezőtlenül befolyásolni a nagybefektetők hazánkkal szembeni magatartását, Varga Mihály úgy válaszolt, jelenleg is létezik tranzakciós díj, amelyet a bank az utalások alkalmával levon. Egyáltalán nem egy olyan új intézményről beszélünk, ami korábban a magyar gazdaságban ne lett volna jelen – szögezte le az államtitkár. Egész Európában vita van erről a kérdésről, vannak pozitív és negatív tapasztalatok, a magyar kormány mérlegelni fogja, mit fog ezzel az adófajtával kezdeni, ha bevezeti – mondta Varga, akinek véleménye szerint annak mindenképpen van létjogosultsága, hogy azokat a spekulációs pénzmozgásokat fékezni lehessen, amelyek a gazdasági válságot okozták. Felidézte, annak idején az úgynevezett Tobin-adó, is azért született, hogy valamilyen módon védje a tőkét és visszavesse a spekulációt. A tranzakciós adó mértékéről Varga Mihály nem tudott nyilatkozni.
A fideszes politikus tájékoztatása szerint a kormány elvégzett egy statisztikai mérést – miszerint, ha egy ezrelékes összege lenne az utalásnak, abból mennyi bevétele származna az államnak – de semmilyen fix döntést még nem hoztak az ügyben.
Hivatkozások:
A Fidesz honlapján „Nagyon komoly munka van mögöttünk” címmel megjelent cikk
![](http://zs.indigocom.hu/wp-content/uploads/2019/08/iiker-cimer-320.png")
