A 85 éves Remetekertvárosi Iskolát ünnepeltük
Frissítve: 2011.11.21. 16:01

A Remetekertvárosi Általános Iskola idén ünnepli fennállásának 85. évfordulóját, amelynek alkalmából nagyszabású gálát rendeztek. A jótékonysági estet Láng Zsolt polgármester és Berkes Anna igazgató nyitotta meg.

A jubileumi jótékonysági gálára gazdag programmal készült az iskola, a Klebelsberg Kultúrkúria nézőtere zsúfolásig megtelt november 18-án este. Láng Zsolt polgármester köszöntőjében felidézte, hogy két évvel ezelőtt, 2009. szeptemberében a tanévnyitón ünnepelhetett együtt az iskolával, amikor a szülők és az önkormányzat összefogásával megújultak az iskola tantermei és kialakítottak egy új játszóteret az intézmény udvarán. Mint mondta, a Remetét mindig is aktív, az iskoláért tenni kész szülők és a helyi lakosok közössége vette körül, akik a kiváló tanárokkal, vezetőkkel együttműködve nagyszerű eredményeket értek el. – A mostani gálán nemcsak egy iskolát, hanem egy élő közösséget is ünneplünk, amelyre mindig is érdemes volt építeni – tette hozzá a polgármester.

Az együttműködést és a közösségi összefogást mi sem példázta jobban, mint a magas színvonalú műsor: nemcsak az iskola jelenlegi tanítványai, hanem szülők, volt tanítványok, jelenlegi pedagógusok is felléptek, többek között Lippai Andrea és Angyal András táncművészek, Juhász Réka színművész, Fábián Éva előadóművész, a tanári zenekar, a szintén 85 éves Keil Ernő Fúvószenekari Egyesület, valamint a nagy sikert arató diákok zenekara. 

A jubileumi gála bevételét, közel 75 000 forintot, az iskola taneszköz állományának bővítésére fordítják.

 

Részletek az iskola elmúlt 85 évéből: 

Pesthidegkút községe az 1920-as évek elején már komoly iskolagondokkal küzdött az egyre népesedő Máriaremete, Remetekertváros, Széphalom, Budaliget, Hársakalja, Tisza István kertváros (ma Ady-liget) területén, mivel sem Remetén, sem Széphalmon nem volt iskola, csupán bérleményekkel oldották meg a növekvő létszámú gyermekek iskoláztatását. Változást az 1926-os esztendő jelentett. Ekkor az Ófalu területén lakó gróf Klebelsberg Kuno vallás – és közoktatási miniszter közbenjárásával Máriaremetén, a Máriaremetei út 185. szám alatt, Remetekertvárosban a Máriaremetei út 71. sz. alatt és Széphalmon a kincstári tulajdonban lévő telkeken korszerű, két tantermes iskolák épültek, minden egyes iskola épületét kiegészítve tanítói- igazgatói lakrésszel.

A Széphalmi és a Máriaremetei Iskola igazgatását Mészáros Károly látta el megküzdve azokkal a nehézségekkel, amelyeket az akkori iskolavezetés jelentett. Közben az önálló igazgatású Remetekertvárosi Általános Iskola négy tantermessé bővült, majd később 6, végül a II. világháború előtt már 8 osztályos elemi iskolává nőtte ki magát. Ennek az iskolának kiemelkedő vezető egyénisége Blazovich Tamás, igazgató volt több évtizeden keresztül. Szerénységéért, emberségéért, hivatásszeretetéért, fáradhatatlan munkájáért, a háborús nehéz időkben való helytállásáért őszinte tisztelet és szeret övezte mind a tantestület, mind tanítványai és a lakosság körében. Időközben igazgatása alá csatolták a Máriaremetei két tantermes – részben osztott-, négy elemit biztosító iskolát is. Itt akkor Horváth József és felesége tanította délelőtt meleg szeretettel és nagy lelkesedéssel a többségében sok nehézséggel küzdő családok gyermekeit.

A II. világháború a Remetekertvárosi Iskolát előbb a német, majd az orosz katonaság sajátította ki a Budán folyó nagy harcok idején, ideszállítva sebesültjeiket, kórházként használva az épület egy részét. Jelentős volt ekkor is az épületben lakó Blazovich Tamás, igazgató szerepe, aki sokszor saját életét is kockáztatva óvta az iskolát és főleg annak irattárát, bár az épület így is eléggé megrongálódott. Az újrakezdés nehézségeit is le kellett győznie. Ablaküveg és felszereltség nélkül, kevés és rossz fűtőanyaggal, füstölgő szénkályhákkal indult meg újra az oktatás. Nehezítette a helyzetet a lakosság kiáramlása Budapestről a Buda környéki településekre. Máriaremetén ekkor már teljesen osztott szervezetben, osztályonként 30 fölötti tanulólétszámmal, váltott tanítással folyt az oktatás.

Adyliget lakosainak a növekedése is szükségessé tette egy ideiglenes alsó tagozat működését a Feketerigó u. 49. szám alatt, amely igazgatásilag szintén a Remetekertvárosi Iskolához tartozott.

A 8 osztályos általános iskolák létrehozásával a felső tagozat alapfeladatává vált a pályaválasztás előkészítése, a továbbtanulás biztosítása. Csakhamar szűknek bizonyult az iskola, hiszen az alsó tagozatosok Máriaremetéről és Ady-ligetről is itt folytatták tanulmányaikat a felső tagozatban. 1953-ban már 960 tanulója volt a Remetekertvárosi Általános Iskolának, melyet ekkor már G. Dimitrovról elnevezve, G. Dimitrov Általános Iskola néven működtettek. Eredeti nevét csak a rendszerváltás után kapta vissza ismét. 

A megnövekedett létszám tette szükségessé az iskola bővítését, így 1953-ban a földszintes iskolát egy emelet ráépítésével megnagyobbították és ennek az időnek megfelelően korszerűsítették is, de tornateremmel nem látták el. Nehéz esztendő volt ez, mert amíg az építkezés tartott, addig az aládúcolt, elavult Ófalusi Iskola adott délutánonként helyet a tanároknak és tanulóknak egyaránt. A tantestület nem ismert lehetetlent, kiváló tanárok sora dolgozott fáradhatatlanul a diákok emberré neveléséért. A bővített iskola így is szűknek bizonyult és váltott, délelőttös, délutános tanítási rendre volt szükség, mert még így is teremhiány volt. A hatvanas években ismét csökkenni kezdett a születések száma, ezáltal először az Adyligeti kisiskola, majd 1968-ra a Máriaremetei Iskola is a törzsiskolába kényszerült beköltözni, ez utóbbi iskolaépületet óvodának építették át és ma is így működik.

Ez a felduzzasztás újabb gondot okozott a zsúfolt, nagy létszámú osztályok tanulóinak tanításában. Az iskola akkori igazgatója Tóthné Iván Olga (1963-1975), hiába próbált több ízben legalább egy kellő méretű tornaterem bővítésére engedélyt szerezni, csupán kisebb, belső korszerűsítésre kerülhetett sor, pedig akkor még az iskola mellett beépítetlen területek voltak. Dr. Angyal Istvánné igazgatónőnek (1975-1984) sikerült szülői segítség bevonásával elérnie, hogy a már túl szűk és zsúfolt, váltott tanítással működő iskola tetőtér beépítést kapjon, de az egyműszakos oktatást még így sem lehetett megvalósítani. A megújított, bővített épületben az osztályok berendezése, a gépi felszereltség bővítése már Encsy Istvánné igazgatónő feladata volt. Törekvései a színvonalas, versenyképes oktatás felé irányultak.

Az 1989/90-es tanévben Varga Lászlóné igazgatóhelyettes megbízást kapott, hogy dolgozzon ki erre az iskolára egy sajátos arculatot mutató programot. Varga Lászlóné a félévi értekezleten ismertette elgondolását. Ennek az iskolának helyi adottságait, környezet adta lehetőségeit figyelembe véve, megérintve lelkében és szellemében az egész emberiséget, a földi létet veszélyeztető problémáktól, a „Környezeti nevelési, környezettudatot erősítő holisztikus szemléletű Zöld programra” tett javaslatot. A rendszerváltást rövid időn belül igazgatóváltás is követte (1990-1993) Balázs Péter igazgató személyében, aki rövid ideig tartó igazgatói munkáját más területen való tevékenységre váltotta fel. Így a tantestület egységes kiállásával Varga Lászlónét választotta igazgatójának, ismerve törekvéseit és már a kezdő lépéseket is megtéve az általa tervezett Zöld iskolakoncepció első szakaszában. A szerteágazó ismeretanyag közvetítője, a kutató munka bölcsője lett a gondnoki lakásból kialakított új könyvtár.

A környezeti nevelés egyik szerves része az egészséges életmódra nevelés. A külső környezet adta lehetőségek, sportpályák részben lehetővé tették és teszik a testi nevelés kitűzött feladatainak teljesítését. Valójában igen nagy hiányt pótolt a II. Kerületi Önkormányzat, mikor 1992 januárjában átadta- 66 esztendő után- a megépített, korszerű tornatermet. Ezzel együtt kialakította átépítéssel, kisebb változtatásokkal a Remetekertvárosi Általános Iskola Nagyrét utcai bejáratát.

1996 után az iskolában tanító kollégák külső szervezetek (OKI, ELTE, Szakminisztérium témafelelősei) bevonásával nagy eredményeket értek el saját fejlesztésű környezetvédelmi programjával, a környezettudatos nevelés módszereinek alkalmazásával. Meghonosították az intézményben a projektmódszert, létrejött a Gördülő Tanösvény program. Az iskola Gördülő Tanösvény programja a Gyermekvasút segítségével létrehozta azt a labor-kocsit, amely a Gyermekvasút vonalán kanyarogva a Budai hegyvidék természeti értékeit ismerteti meg a gyerekekkel. Ezekben az években a környezettudatos nevelés lett az iskola Pedagógiai Programjának vezérfonala. Az iskola tagja lett Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Szövetségének.

A 2003-ban különböző személyi, szakmai változások következtében a program lelassult, a szülők körében már nem volt annyira vonzó, mint a kezdeti időszakban. A tantestülettel a 2005-ben lezajlott vezetőváltást követően elkészítették az iskola új Pedagógiai Programját, amelyet 2008-ban vezettek be. A sikeres megvalósítást segítette a szintén új Minőségirányítási program és az új Házirend is. Az iskola jelenlegi kiemelt céljai: az angol nyelv emelt óraszámú oktatása 1 – 8. évfolyamon a beszédközpontú tudás fejlesztésével; a tanulók személyiségének fejlesztése a problémamegoldás, konfliktus- és stressz kezelés, az életvitel szervezés módszereinek megismerésével, gyakorlásával; a környezettudatos nevelés megújítása, a Gördülő Tanösvény projekt újraindítása; a Gazdasági kultúra tantárgy bevezetésével a mindennapi pénzügyi, gazdasági ismeretek elsajátítása. Az intézmény az utóbbi 3–4 évben ismét keresett iskolává vált. Ez köszönhető a dokumentumok, módszerek megújításának, a tantestület folyamatos és sokrétű továbbképzésének, tartalmas munkájának, a jelenlegi pedagógiai szemlélet kialakulásának. 

(Szegi Antalné nyugalmazott igazgatóhelyettes és Berkes Anna igazgató visszaemlékezéseit felhasználva)