A történelem utolsó úriembere
Frissítve: 2011.10.27. 15:51

Köztér viseli mától Bibó István nevét a II. kerületben. Ünnepi beszédében Tarlós István és Láng Zsolt is kiemelte: régi adósságát törleszti Budapest azzal, hogy közteret nevez el a XX. század jelentős jogtudósáról, politikusáról.

Több mint három évtizede annak, hogy a történelem utolsó úriembere nincs köztünk. Felnőtt azóta egy nemzedék, megbukott a gulyáskommunizmus, de a mai napig Budapesten egyetlen köztér vagy utca sem viselte Bibó István nevét. Óriási hiány volt ez, melyet nem lehetett megmagyarázni, amelynek betöltését nem lehetett tovább halogatni – jelentette ki Láng Zsolt. Bibó István személyében olyan jogtudóst tisztelhetünk, akinek munkássága ma is tananyag a felsőoktatásban, valamint határainkon túl is kötelező olvasmány a demokrácia-elmélet kutatóinak. Bibó nagyívű munkássága soha el nem avuló alapvetése a történelem, a politológia, a jogelmélet, valamint sok más terület művelőinek, és megkerülhetetlen forrása a tudományos közéletnek – méltatta Bibó tudományos szerepét a II. kerületi polgármester. Láng Zsolt szerint a jogtudós árnyalt gondolkodásának is köszönhette, hogy neve összeforrt a nyolcvanas évek végén testet öltött demokratikus átmenettel.

Láng Zsolt aláhúzta: sajátos aktualitást ad rendezvénynek az is, hogy az 56-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulójára emlékezünk. Legjobban talán a forradalom utáni megtorlás idején tanúsított magatartásában érhető tetten Bibó elvhűsége, emberi tartása és tisztessége. Elveihez még olyan esetekben is hű maradt, amikor komoly veszély fenyegette az életét – fűzte hozzá. A polgármester felidézte: 1956. november 4-e gyilkos hajnalán, a szovjet katonák parlamentbe történő behatolása közepette, a kormány tagjai közül egyedül ő maradt a helyén, és nagy hatású felhívást intézett minden szabadságszerető államfőhöz, néphez. Bibót a forradalomban betöltött szerepéért a Kádár-rezsim életfogytiglani börtönre ítélte, és csak az 1963-as amnesztia vetett véget a rabságának. Láng Zsolt aláhúzta: régi adósságot törlesztenek azzal, hogy a kerületi képviselő-testület kezdeményezésére a fővárosi közgyűlés egyhangú döntése alapján a parkot Bibó Istvánról nevezik el.

A polgármestert büszkeséggel tölti el, hogy Bibó István életútjának egy szakaszában a kerületben élt, és alkotott; utolsó munkahelye is a II. kerületben, a KSH könyvtárában volt. Láng Zsolt leszögezte: csak a legkiválóbbak méltók arra, hogy köztér viselje a nevüket. „Bibó István közülük való volt. Feddhetetlen erkölcsű, erős jellemű, meg nem alkuvó tudós, humanista” – fűzte hozzá. "Amikor leleplezzük az emlékét őrző táblát, olyan ember tér vissza közénk, aki itt élte életét és most is ide tartozik, legyünk büszkék rá" - szögezte le Láng Zsolt.

"Bibó szerepvállalása az egyén társadalomért való felelősségének gyönyörű példázata"

Tarlós István is kitért arra, hogy sok éves adósságát törleszti ma Budapest azzal, hogy közteret nevez el Bibó Istvánról. Felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi években senki sem érezte szükségét annak, hogy Bibó kiemelkedő életútjának emléket állítson. Felidézte: a rendszerváltó pártok egykoron valamennyien Bibó István utódjának vallották magukat, szinte kampányszerűen. Hagyatékát az egyes politikai erők egymással versengve próbálták kisajátítani, szavait sokszor aktuális érdekeiknek megfelelően magyarázták. A 90-es évek második felében mintha Bibó ezen emberek szemében megkopott volna, egyesek naivnak próbálták bélyegezni, mások írásai aktualitását kérdőjelezték meg. A valóságban csupán annyi történt, hogy az egymást sárba rángató, rövidtávú haszonszerzésre törekvő politikához Bibó életműve nem szolgáltatott megfelelő muníciót. Gondolkodásmódja, folytonos törekvése az elfogulatlanságra nem engedte, és nem engedi ma sem, hogy szavai a gyűlölködés, a képmutatás vagy az ostobaság eszközévé váljanak – tette hozzá a főpolgármester.

Egy dologban mindenki egyetért: Bibó István egyszerre volt korszakos jelentőségű társadalomtudós, nemzetközi szinten is elismert állambölcselő és jogtudós, valamint államminiszterként 1956 egyik hallhatatlan hőse – fogalmazott a főpolgármester. Bibó szerepvállalása az egyén társadalomért való felelősségének gyönyörű példázata. Makacsul hitt abban, hogy az erkölcsi rendnek jelen kell lennie a társadalomban. E hitét nem csupán művei, hanem tettei is alátámasztják – hangsúlyozta Tarlós István.

A főpolgármester aláhúzta: Bibó egy igazabb korban valódi példakép lehetett volna, ám neki életében jobbára az agyonhallgatás jutott osztályrészül. A rendszer bűne volt, hogy egy ilyen jelentőségű gondolkodó nem alapíthatott iskolát, és hogy műveiről életében nem folyhattak termékeny viták. A bibói életmű eddig sorsát az agyonidézés és váltakozva az agyonhallgatás egyaránt jellemezte – fűzte hozzá.

Tarlós István felhívta a figyelmet arra, kissé zavaros időket élünk, és egy új világrend kialakításában, a válságból való kilábalásban nagy felelősség hárul arra a politikai elitre, mely nagyon nehéz helyzetben vette át az országot. Bibó műveiben ehhez kaphatunk útmutatást – jegyezte meg. Azt kívánom, hogy Bibó István emléke mellett szellemisége is költözzön közénk, férkőzzön lelkébe mindenkinek, aki tenni akar ezért a városért, hazájáért – emelte ki ünnepi beszédében Tarlós István.

Tarlós István külön köszönetet mondott Láng Zsoltnak azért, mert kezdeményezte azt, hogy Bibó István nevét viselje a park. „Teljes mértékben támogatom őt az előtte álló nehéz munkában, küzdelemben, hiszen elvitathatatlan, hogy ennek a fontos városrésznek érdekeit legjobb meggyőződése szerint, önmagát sem kímélve, a legnagyobb következetességgel képviseli. Ennek egyik eredménye a mai nap is. Láng Zsoltra ez a városrész teljes mértékben számíthat” – fogalmazott a főpolgármester. Tarlós István köszönetet mondott a II. kerületi képviselő-testületnek és a családnak is, mert az ügy mellé álltak.

A Bibó István nevét viselő táblát Láng Zsolt, és ifjabb Bibó István leplezte le.

A rendezvényen megjelentek Bibó István gyermekei, Tegzes Lászlóné és ifjabb Bibó István, valamint tiszteletét tette Schmittné Makray Katalin, Stumpf István alkotmánybíró és Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes.

 

Hivatkozások:

MTV Híradó tudósítása a Bibó István park avatásáról

Az ECHO TV híradása a Bibó István parkról

A Fidesz.hu-n megjelent hír a parkavatásról

A HVG cikke a Bibó István park avatásáról

A Magyar Nemzet Online cikke a parkavatásról

Az Orientpress híre a Bibó István parkról

A Heti Válasz cikke a parkavatásról

A Stop.hu cikke a Bibó István park avatásáról

A Hírszerző.hu-n megjelent cikk a parkavatásról