Márkázott települések
Frissítve: 2010.03.09. 00:00

A meghívott hazai és nemzetközi kommunikációs szakértők, valamint városvezetők arra kerestek választ a március 9-én a kongresszusi központban rendezett eseményen, hogy a településeknek vajon milyen jellegű arculatépítésre, márkázásra van szüksége? Külön fórumon beszélgetett a budai kerületek lehetőségeiről Láng Zsolt, a II. kerület, és Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere, valamin Puskás Péter, Óbuda-Békásmegyer alpolgármestere.
 
A kerületi vezetők elsősorban az adott kerület egyediségének hangsúlyozását tartották a legfontosabb célnak, ami egyben alapja lehet a településmárkázásnak. Így például a világszerte ismert Budai vár, a híres római kori emlékek, vagy a jó levegő és a zöld jelleg eleve egy-egy kerület szimbóluma, ami önmagában véve védjegynek számít. A politikusok emellett minden olyan fejlesztést márkázandó tevékenységnek tartanak, amelyek nagyobb lakossági érdeklődésre tartanak számot, vagy a kerület fejlődését jelentik.
Láng Zsolt polgármester a kerekasztal beszélgetésen hangsúlyozta, hogy a kerületeket nem lehet külön kezelni, hiszen egységesen alkotják a fővárost. Ezzel szemben a kerületeket a legritkább esetben tartja partnernek a fővárosi önkormányzat, ami sokszor hátráltatja a napi munkát. Hozzátette: hasznos a marketing tevékenység, de sok település és kerület napi gondokkal küzd, és a lakók is szívesebben látják, ha a hivatali reklámtevékenység helyett inkább az út-, a szociális-, vagy az egészségügyi hálózat fejlődik. A II. kerület például a pesthidegkúti sport- és egészségcentrum koncepciójának kidolgozásánál dolgozott együtt fejlesztő céggel. Akkor is cél volt, hogy a lakosság minél jobban megismerje a fejlesztés elképzeléseket, és véleményt is nyilváníthasson, de a fejlesztés előtt álló, egykori katonai akadémia területével kapcsolatban is kikérték a környéken lakók véleményét.