A magyar tudomány napja a Növényvédelmi Kutatóintézetben
Frissítve: 2009.11.24. 00:00

Vizsgálataik  a kórokozók, kártevők és gyomnövények biológiájára, a növények betegségekkel, a kórokozók és kártevők, valamint ezek természetes ellenségei közötti kölcsönhatásokra egyaránt kiterjednek.

Az idei magyar tudomány napi előadások középpontjában a budai hegyvidék növényvédelmét állította a középpontjába. Barna Balázs igazgató köszöntőjét követően, a rendezvény vendégeként Láng Zsolt polgármester arról szólt, hogy a humánerőforrás olyan kincs, amelyet óvnunk és védenünk kell, mert hazánknak nagy szüksége van a tudományos élet képviselőire. Kiemelte: nem engednünk, hogy a szellemi és tudományos élet színe-java máshol keresse a boldogulást, és minden körülmények között erősítenünk kell a tudomány autonómiáját. A kutatásfejlesztés és tudományos élet támogatása mindig is jó befektetés volt, és kerületünk is számít azokra az eredményekre, amelyeket a budai zöldterületeknek adott az intézet.
Napjainkban a klímaváltozás és a felgyorsult logisztikai tevékenység következtében egyre több, a lakosság aggodalmát is kiváltó kártevő jelent meg, amelyek a közterületeken lévő díszfákon is szembeötlő károkat okoznak. Szőcs Gábor, a MTA Növényvédelmi Kutatóintézet Állattani osztályának vezetője ezekről az új kártevőkről tartott előadást, kiemelve azokat az eredményeket, amelyeket az intézet ért el az ezek elleni harcban. Kutatóik több ilyen kártevő, mint például a vadgesztenyeleveleket támadó aknázómoly ellen dolgoztak ki a közelmúltban új, környezetkímélő védekezési módszereket. A következő előadó pedig a budai Sas-hegyen zajló ökológiai kutatásokról számolt be.