Segítség Kutasónak, a kis nógrádi falunak
Frissítve: 2008.08.12. 00:00

A két polgármester tavasszal vette fel a kapcsolatot egymással, Kutasó harmincmillió forintos költségvetéséből nem telt már játszótérre, ezért magánszemélyeket, alapítványokat, cégeket, önkormányzatokat kerestek meg, hogy segítsenek abban, hogy játszótere lehessen a nógrádi kisfalunak.
Láng Zsolt elmondta, hogy a II. kerület azért tudott segítséget nyújtani, mert játszótereit az elmúlt években az uniós szabványokhoz igazítva nagy tételben rendelt játszószereket, így kedvezményben részesült. Néhány játszóeszközzel többet kaptak, így vált lehetővé Kutasó polgármesterének kérését teljesíteni.
Szepes Péter örömmel vette át az eszközöket, amelyekkel még a napokban kiegészítik a már elkészült játszóterüket. A polgármester elmondta, hogy az utóbbi években megállt a népesség fogyása az általa irányított Kutasón, több fővárosi család is lakóhelyéül választotta a gyönyörű fekvésű települést.
– Szeretettel látjuk a II. kerületieket is falunkban, közel Hollókőhöz sok érdekes programmal és látnivalóval büszkélkedhetünk – tette hozzá Szepes Péter.


Kutasó a Cserhát hegyei közt fekszik

Kutasó a Cserhát hegyei között fekszik, Hollókőtől mintegy 10 km-re délre. A Szuha- és az Egres-patak közötti lapos részre, a Királykára épült. A település tizenhárom kilométerre fekszik Hollókőtől, ahová kék túra útvonal vezet a községből. Pásztó 18 km-re található. Kutasóról gyalogosan is elérhető a bujáki, szandai vár és a sasbérci kilátó. Megközelíthető Hatvan felől a 21-es számú főúton a hollókői elágazásig, ott balra Hollókő felé, majd Alsótoldtól balra Balassagyarmat felé vezető úton, és végül Cserhátszentiván után ismét balra Bokor felé letérve.
Az ókor idején a Cserhát vidékei már lakottak voltak. A környéken végzett ásatások során az 1960-as években szkíta eszközöket találtak, melyeket a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban őriznek. A Wenczel okmánytárban található oklevelek már 1265-ben és 1327-ben említik a falut, mely a történészek szerint 1170 óta létezik. A falut kezdetekkor Carsov-nak, majd terra Kuthasov-nak hívták. Az 1400–1500-as években a Gutas nevet viselte a falu. Ekkor több földbirtokosé is volt. 1439-ben ezt a vidéket Albert király Báthory Istvánnak adományozta.

A település népszerű kirándulóhely

Az 1550-es időkben a török pusztítás Kutasót is elérte, ekkor a falu megsemmisült és kihalt, a túlélők elmenekültek. A falu ekkor kipusztításáig a nógrádi szandzsákhoz tartozott. A török kiűzése után az 1690-es években, felvidéki ágostai (evangélikus) hitvallású tótok települtek Zólyom, Ostraluka, Bagyin vidékéről erre a környékre és népesítették be újra Kutasót. Az 1700-as évektõl több uraság birtoka lett a falu: Darvas Ferenc, Zsemberi Zsigmond, Gyürky család, Puky uraság, Schöenberg Zsigmond, gróf Károlyi Erzsébet, Dessewffy Ödönné, Pappenheim Sigfridné, majd az utolsó birtokos 1930-1940 között Füle uraság volt. Ezeknél a birtokosoknál a kutasóiak cselédként dolgoztak az uradalmi házakban. A falu szlovák származását a még ma is használt földrajzi nevek elárulják: Kopanica, Dolina, Hrastya, ill. a Gyetvan, Szlobodnyik, Mihalik személynevek.


www.kutaso.hu