Kerületi elismerések - 2008
Frissítve: 2008.06.23. 00:00

Június 21-én – amely 2000 óta a Kerület Napja – a Marczibányi Téri Művelődési Központ színház termében köszöntötték az idei kitüntetetteket. A polgárok javaslata alapján, az önkormányzatot irányító képviselő-testület egyhangú döntése alapján az idén II. Kerületért Emlékéremmel a Rákóczi gimnázium legendás pedagógusát, Szerdahelyi Andort, valamint a Kaláka együttes tagjait, Becze Gábor, Gryllus Dánielt, Gryllus Vilmost és Radványi Balázst tüntették ki. Városrészünk díszpolgára idén Mezei Ferenc akadémikus lett, aki a neutronkutatás nemzetközi hírű tudósa.
 
Ünnepélyes gálaműsor keretében adták át a Marczibányi Téri Művelődési Központban kerületünk idei kitüntetettjeinek a díszpolgári címet, valamint a II. Kerületért Emlékérmet. Láng Zsolt polgármester az ünnepelteket köszöntve kiemele, hogy a díjazottakat a II. kerületi polgárok ajánlására a képviselő-testület egyhangú döntésével választották meg. Örömének adott hangot, hogy ebben a kérdésben politikai csatározás, és az országra sajnálatosan jellemző megosztottság nélkül, a valódi értékteremtést elismerve döntöttek a polgárok és a képviselők.
— Közös felelősségünk, hogy kerületünkben olyan közösséget alkossunk, amely nem a mindennapi vitáktól hangos, és amelyet az az együttgondolkodás jellemez, amely hazánkat előbbre viheti.
Láng Zsolt hangsúlyozta, hogy a II. kerület vezetése számára a kultúra és az oktatás ügye kiemelkedően fontos, sokszor erőn felül is tesznek azért, hogy a művelődési központok, iskolák és óvodák működhessenek és fejlődhessenek. Az idei év kitüntetettjei éppen ezeken a területeken alkottak időállóan értékeset.
— Szerdahelyi Andor tanár úr hatvan év alatt a Rákóczi gimnáziumban számtalan embernek adott nemcsak tudást, hanem emberi tartást, amiért a mai napig hálásan emlékeznek rá. Mezei professzor, aki szintén a Rákóczi falai között tanult, tudását és tehetségét a nemzetközi tudományos életben is eredményesen kamatoztatja. A Kaláka együttes 1969 óta közel ezer dalt szerzett, huszonöt lemezt készített. A Lorántffy (ma Kodály) iskolából indult, és ott tanulta meg nemcsak a zenélést, hanem hogy miként lehet kalákában létrehozni valamit, ami érték, és ami értéket teremt.
Dr. Szerdahelyi Andor II. Kerületért Emlékérem
Állva köszöntötte Szerdahelyi Andort június 21-én a közönség a Marczibányi Téri Művelődési Központ színháztermében, mikor átvette Láng Zsolt polgármestertől a II. Kerületért Emlékérmet. A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium legendás latin-görög tanára, akire tanítványai ma is hálás szívvel gondolnak, hiszen itt élő polgárok javaslata alapján kapta idén ezt az elismerést Szerdahelyi tanár úr, vagy ahogyan sokan emlegetik még ma is, Cox.
Szabados Györgynek 1954–58 között volt osztályfőnöke Szerdahelyi Andor, akivel az egykori tanítvány szerint lehetett nem egyetérteni, de a becsületességét, a tisztességét, a példamutatását soha senki sem vonhatta kétségbe.
— Egy vagyok a sok száz közül, akiket tanított. Sokszor felteszem a kérdést, miért érzem úgy mind a mai napig, hogy fontos vagyok neki. Egész életünket végig- és figyelemmel kísérte, amiért nem lehetünk neki elég hálásak.
Ráday Mihály 1956-ban kezdte meg tanulmányait a Rákóczi gimnáziumban, Szerdahelyi Andor latin nyelvre okította.
— Ha történetesen elmaradt valakinek az órája, helyettesíteni kellett, bejött Cox, és megtartotta az órát. Szemrebbenés nélkül. A matematikát, a fizikát, az irodalomórát, bármit, mert olyan rálátása volt a világra, ami ezt lehetővé tette. Az, hogy a 33 tagú osztályból harmincan egyetemre kerültek, úgy gondolom, hogy valamit jelentett. Szívesen emlékszem vissza alma materemre, kedves tanáraimra, hívük maradok, amíg élnek, és az emléküket őrzöm, amíg én élek.
Végvári Tamás 1955-ben érettségizett a Rákócziban, és szeretettel emlékezik a legendás iskola legendás tanáraira.
— Reneszánsz típusú ember volt, aki nagyon sok mindennel foglalkozott, többek között az iskola történetével. Mindent tudott róla, hogy mikor és ki alapította, hogyan alakult az iskola története.  —  Végvári Tamás a „Koksz” gúnynév eredetét is elárulta: Szerdahelyi tanár úr a helyettesítésekre rendszerint George Cox Görög regék és mondák című könyvével érkezett a gimnázium hosszú folyosóján. A piros színű kötettel a kezében megjelenő pedagógusra a gyerekek: „Jön a Koksz!” mondattal figyelmeztették a többieket.
Dr. Szerdahelyi Andor 1915 májusában született Budapesten. A Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban érettségizik, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem és az Eötvös Kollégium hallgatója lesz latin-görög szakon.
A diploma megszerzése után néhány évig Nyíregyházán tanít. 1943 novemberétől lesz a Keleti Károly utcai Érseki Katolikus Gimnázium, a Rákócziánum pedagógusa. Több mint hatvan évig okítja a diákokat görögre, latinra, de amikor az ötvenes években nem taníthatta a klasszikusokat, ezért matematikatanári diplomát szerez. De jogi és teológiai végzettséggel is rendelkezik.
Évtizedek óta gyűjti és rendszerezi a szeretett gimnáziumának történetéről szóló dokumentumokat. Iskolatörténeti órákat is tartott hosszú éveken át.
Sok száz diákot indított el, akik közül a magyar értelmiség generációi a magyar és nemzetközi tudományos művészeti, üzleti és politikai élet meghatározó alakjai lettek.
Mind a mai napig összetartja az egykori tanítványok közösségét. A Márvány menyasszony étteremben tartott szeptemberi találkozókról diákjai ritkán
hiányoztak.
 
A Kaláka együttes II. Kerületért Emlékérem
- Nem szokatlan nekünk meghajolni ezen a színpadon, hiszen ezt tesszük minden hónap utolsó szombatján – mondta tréfásan Gryllus Dániel, amikor a Kaláka együttes többi tagjával együtt átvette a II. Kerületért Emlékérmet, majd hozzáfűzte: jó itt lenni, ebben a házban, ahová mindig visszatérünk, és ahonnan új lendületet kapunk, és jó itt lenni a II. kerületben, amelyhez ezer szál fűz minket.
A Kaláka együttes, harminckilenc éve, 1969 novemberébenlakult. Tagjai, Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Radványi Balázs mind a Kodály Zoltán által alapított Lorántffy Zsuzsanna úti zenei általános iskolába jártak, zenei műveltségük, gondolkodásuk és kultúrájuk gyökerei innen származnak. Iskolatársuk volt az alapító Mikó István is, akitől a verséneklés ötlete származik.
Eleinte a Vízivárosi Pinceklubban, a mai Vízivárosi Galéria helyén léptek fel rendszeresen, de hamar kinőtték a kis klubhelyiséget. Károlyi Amy 1971-ben így írt a Kalákáról Minnesang a Kapás utcában címmel: „A műsor: nem hangerő plusz hangerő, a ritmus: nem kígyóbűvölő, transzba hozó. A szöveg: gyengéd szerelem és üde tréfa. A szövegíró nem sorgyáros, hanem az iskoláskönyvek betűvé merevedett klasszikusából újra elevenné vált, suttogó szerelmes férfi: József Attila. Az együttes kollektívan »szerzi« a zenét. Első a vers, a vershangulat, a ritmus, az érthető szöveg, s ezt kíséri, mint szél a szót, a szóval együtt lélegző zümmögés, a zene.”
A Marczibányi Téri Művelődési Központ megnyitásával a Kaláka együttes új otthonra talált. „Nincs még egy hely, ahol annyit lettünk volna, mint a Marczi” — nyilatkozta Gryllus Vilmos. 1973 óta minden hónapban játszik itt a Kaláka, eleinte a kamarateremben voltak a koncertek, később már a színháztermet is megtöltötte a közönség, de az előadások családias hangulata így is megmaradt. Közben generációk nőttek fel, és az egykori Kaláka-rajongók ma már gyermekeikkel látogatják a koncerteket. „Amikor elkezdtünk zenélni, egyetemisták voltunk, és a magunk generációjának írtuk a dalokat” — mondta Gryllus Dániel. — Ami közel állt hozzánk, ami üzent nekünk valamit, azt énekeltük. Később, ahogy a barátainknak gyerekei születtek, nagyon sok felkérést kaptunk, hogy játsszunk gyerekeknek is. Ez az igény fordított minket a gyerekirodalom és a kifejezetten gyerekeknek szóló lemezkészítés felé.”
A Kaláka együttes sajátos és felismerhető előadásmódja az évtizedek alatt változatlan maradt. Verseket énekelnek, és népzenét játszanak saját feldolgozásban. Muzsikájuk sokszínű, és a versekből következően sokstílusú. Az egyéni hangzást a négy énekhang, a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka adja.
Az együttes fennállásának közel négy évtizede alatt több mint ezer dal és huszonöt lemez született. A Kaláka együttes zenei tevékenységét számtalan díjjal jutalmazták. Többek között 1994-ben átvehették a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, 1999-ben Kossuth-díjjal, 2004-ben pedig Prima Primissima-díjjal ismerték el a magyar és a világirodalom verseinek egyedülálló interpretálását és népszerűsítését.
„Egész életemben annyi mindent kaptam, a zenét, csodálatos anyanyelvünket, a költőket, a dalcsinálás és az örömszerzés képességét. Ezt óriási kegynek érzem. Örömmel tölt el, hogy vannak emberek, akiket megszólít a zenénk. Kányádi Sándor szép megfogalmazása szerint, kimuzsikáljuk a versből az eredeti dallamot” — vallotta Gryllus Dániellel a Kimuzsikálva a versből a dallamot című kötetben.
Prof. Dr. Mezei Ferenc, a II. kerület díszpolgára
Egy természettudós, a Magyarországon sajnálatos módon kevésbé ismert akadémikus, Mezei Ferenc lett kerületünk díszpolgára. Láng Zsolt polgármester szavaiból az is kiderült, külön öröm az önkormányzat vezetésének, hogy a világhírű, Nobel-díjra is jelölt kutató sok utazása és rengeteg nemzetközi elfoglaltságának ellenére mind a mai napig a Júlia utcai lakását tekinti otthonának.
A polgármester arról is szólt, hogy az idei kitüntetéssel a közvélemény számára kevésbé nyilvánvaló természettudományos sikerekre, és a mögöttük álló hatalmas munkára is szeretnék felhívni a figyelmet. Hiszen egy fizikus, kémikus tevékenysége nem olyan látványos, mint egy művészé vagy pedagógusé.
Az anyagok funkcionalitását, belső szerkezetét vizsgáló neutronszórás-elmélet kiemelkedő képviselője Mezei Ferenc, aki az idei június 21-re nemcsak a szép elismerés, hanem negyedik unokájának megszületése miatt is mindig emlékezni fog. A kitüntetésnek nagyon örült, hiszen születése óta a II. kerületben él, de azt is hozzáteszi, hogy a hetvenes évek közepétől tudományos tevékenységének jó részét külföldön: előbb Franciaországban, majd az Egyesült Államokban és Berlinben végezte. De soha nem szakadt el hazájától, mind a mai napig magyar állampolgár, sőt néhány éve azon dolgozik, hogy az Európai Unió által támogatott neutronkutató központ, amely több mint négyezer tudósnak biztosítana kutatási lehetőséget, hazánkban épüljön fel.
A világhírű tudós alma máterére, a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumra, ahol 1960-ban érettségizett, nagy szeretettel gondol ma is.
— Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy élni tudtam azokkal a lehetőségekkel, amelyeket szüleimtől, tanáraimtól és a környezetemtől kaptam, többé-kevésbé élni tudtam ezekkel — így kezdte köszönetét Mezei Ferenc. — Engedjék meg, hogy a díszpolgári kitüntetést elsősorban ne a múlt elismerésének, hanem a jövőre nézve biztatásnak vegyem, hiszen a java még hátravan.
Mezei Ferenc 1942-ben született Budapesten. A II. Rákóczi Ferenc diákjaként megnyerte az Országos Matematikai Tanulmányi Versenyt, második lett az Eötvös Versenyen és aranyérmes az 1960-ban, Romániában rendezett Nemzetközi Matematikai Diákolimpián. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikus szakán 1965-ben kapott diplomát, majd a KFKI Szilárdtestfizikai Osztályára került. A neutron-spin-echo jelenségét a KFKI-AEKI csillebérci kutatóreaktoránál mutatta ki 1972-ben. Az első pontos mérőberendezés a Laue-Langevin Intézetben (Grenoble) épült meg 1978-ban Rudolf Mössbauer támogatásával, ami már a neutron-spin-echospektroszkópia megszületését jelentette. Az eltelt évtizedekben Mezei Ferenc módszerét a világ sok laboratóriumában használják. Kutatásának jelentőségét jelzi, hogy megkapta a Hewlett-Packard-díjat, ami az Európai Fizikai Társaság legmagasabb elismerése (1986), az Európai Neutronszórási Társaság legelső Walter Hälg-díját (1999), valamint a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Jenőről elnevezett kitüntetését (1999).
1987-től a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.Mezei Ferenc a grenoble-i Laue-Langevin Intézet munkatársa, a berlini Hahn-Meitner Intézet Tudományos Tanácsának elnöke volt. A kilencvenes években a Los Alamos-i Nemzeti Laboratórium munkatársaként nagyintenzitású neutronnyaláb kifejlesztésén-alkalmazásán dolgozott. A nemzetközi munkák mellett dolgozik a Központi Fizikai Kutatóintézetben és tanít az ELTE-n.Negyven évre négyezer kutatónak biztosítana kutatási lehetőséget a tervezett Európai Neutronkutató Központ (ESS), amely akár hazánkban is megépülhet, hiszen Mezei Ferenc irányításával Debrecen pályázik erre a Magyarország számára rendkívüli tudományos és gazdasági fellendülést ígérő beruházásra.
 
www. masodikkerulet.hu