Kormányzati döntések szorításában
Frissítve: 2008.01.14. 00:00

- Hogyan zárta a tavalyi évet költségvetési helyzetét tekintve a II. kerület?
- Mindenekelőtt köszönöm azok munkáját, akik részesei voltak az elmúlt év sikereinek. Mindahhoz, amiről ma beszámolhatok, szükség volt a képviselő-testület, a hivatali apparátus, közvetlen munkatársaim, és nem utolsósorban a kerület lakóinak együttműködésére. Nemegyszer külső szervezetekkel is meg kellett találnunk a közös hangot, például a Fővárosi Önkormányzattal, a BKV-val vagy a környező kerületekkel. Ez nem mindig egyszerű, de az esetek döntő többségében sikerrel jártunk.
Rátérve a költségvetésre: talán az önkormányzat eddigi legnagyobb sikere, hogy az egyre nehezedő körülmények között is jól gazdálkodtunk. Sok más településsel ellentétben a hitelfelvétel semmilyen formájára nem volt szükség, annak ellenére, hogy a decemberi ülésen testületünk úgy döntött: több mint négyszáz millió forintot fordít a Szemlőhegy utcai óvoda épületének megvásárlására. E kiadással a költségvetés tervezésénél még nem számoltunk. Év végére tehát a szükséges kiadások fedezésén kívül tartalékot is képeztünk. Hozzá kell azonban tennem: néhány beruházást rajtunk kívül álló okok miatt nem tudtunk megvalósítani, így az azokra fordítandó összegek is felhasználhatóvá váltak. Gondolok itt elsősorban a hidegkúti városközpont kialakítására, a Közép-Magyarországi Regionális Hivatal szerint ugyanis a városközpont rendezése nem közérdek, ezért leállíttatta a kisajátításokat. Ettől függetlenül nem mondunk le az új, XXI. századi városkapu megépítéséről. A várt uniós pályázatoknak is csak a töredékét írták ki, így a tervezett önrészekre szánt pénzekből is maradt. Bízunk benne, hogy idén több pályázati lehetőséggel élhetünk, mert az egyre szűkülő források között lassan ez marad az egyetlen reális esély a fejlesztések megvalósítására.
- A még szorosabb gazdálkodás milyen konkrét intézkedések meghozatalát teszi szükségessé az idén?
- Egyértelművé vált, hogy a jelenlegi tendencia folytatódása — vagyis a kötelezettségek és feladatok bővülése a központi finanszírozás szűkülésével — rövid időn belül ellehetetleníti az önkormányzatok működését. Nem elég azonban a kormány hibáira rámutatnunk, nekünk is minden lehetséges területen át kell vizsgálnunk gazdálkodásunkat, és meg kell találnunk a tartalékokat. Ez egyaránt jelenti mind a kerületi intézményekre, mind a lakosságra vonatkozó rendelkezések áttekintését. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a szükséges változtatások a lehető legkisebb mértékben növeljék a terheket, de bizonyos lépéseket nem tudunk elkerülni. Ezek közé tartozik a kommunális adó mérsékelt emelése, illetve az igazságosabb lakbérrendszer. Az előbbinél ügyeltünk arra, hogy az emelés egyetlen kategóriában se legyen számottevő, a legmagasabb éves növekedés 2440 forint. Az utóbbi esetben az volt a célunk, hogy — az eddigiekkel ellentétben — ne alanyi jogon kapjanak támogatást az önkormányzati lakások bérlői. Azokon akarunk segíteni, akik valóban rászorulnak. Ezt inkább ésszerű döntésnek, mint megszorításnak nevezném.
- A leglátványosabb eredmények tavaly a kerület köztereinek rendbetételéhez kapcsolódtak. Várható-e újabb intézkedés, beruházás ezen a területen?
- E téren a lakosságtól is sok elismerést kaptunk, de az említett eredmények a visszásságokra is rávilágítanak. A megerősített Városrendészeti Csoport és a vele szorosan együttműködő polgárőrszervezetek ugyanis nagyrészt olyan feladatokat látnak el, amelyekről nem a kerületnek kellene gondoskodnia. A nálunk látható modell — amelynek sikere nem kis részben a városrendészek jelenlegi vezetőjének köszönhető — a mostanában sokat emlegetett „önkormányzati rendőrség” előképe. A szervezet fejlesztése jó és előremutató döntés, ám az állam, a főváros részéről elengedhetetlen lenne mind a hatáskörök, mind a finanszírozás biztosítása. Ennek hiányában a Városrendészet csak korlátozott mértékben tudja kielégíteni a lakossági igényeket. A legtöbb esetben nincs lehetőségük az intézkedésre, az egyre emelkedő létszám és a működéshez szükséges feltételek biztosítása pedig olyan anyagi megterhelést jelent kerületünknek, amely előbb-utóbb valamely más feladat ellátásának rovására fog menni.
- A nehéz gazdasági helyzet lehetővé tesz újabb fejlesztéseket és beruházásokat?
- Sajnos, egyre kevesebbet, de feladatunk, hogy ebben a helyzetben is találjunk lehetőséget a fejlődésre. Erről nem mondhatunk le. Bizonyos beruházások az önkormányzat feladatainak megfelelő ellátásához szükségesek; például a bölcsődei férőhelyek jelentős bővítése. Mások a kerületben élők közérzetének javítását szolgálják, mint a már említett városrendészet. Ideális esetben a beruházási igények többsége biztosítható lenne pályázati forrásból, s csak kisebb részükre kellene a saját költségvetésből áldozni. Tekintve azonban, hogy a kormányzati ígéretek és reklámok ellenére a pályázati lehetőségek kiszámíthatatlanok, szinte lehetetlen a tervezés. Nem tehetünk mást: szigorú prioritási sorrendet állítunk fel a megvalósítandó feladatok között, és az éppen aktuális helyzethez igazodva törekszünk a lehető legtöbbet nyújtani.
- A költségvetés mintegy 400 millió forintos működési hiányt hordoz magában. Szükséges-e a meglévő intézményi struktúra átalakítása?
- Az oktatási intézményhálózat átvilágítása befejeződött. A következő hónapban — vagyis még a 2008. évi költségvetés elfogadása előtt — kezünkben lesz az egészségügyi intézményekről szóló jelentés. Mindkét esetben arra adtunk megbízást, hogy a vizsgálatot végző szakértők tegyenek javaslatot a meglévő rendszer racionálisabb működésére. Mindannyian hallhattuk: számos fővárosi kerület kényszerült arra, hogy lemondjon középiskoláiról vagy magánkézbe adja az egészségügyi ellátórendszer jelentős részét. Annak, hogy ezt elkerülhessük, ára van: ahol eddig kényelmesebben gazdálkodhattak intézményeink, ott mostantól kisebb áldozatokat kell hozniuk. Csak így kerülhetjük el a közalkalmazottak tömeges elbocsátását, és tarthatjuk fenn azt a szolgáltatási színvonalat, amelyet a kerületben élők megszoktak. A fenti elvek alapján készült el az oktatási ágazat intézkedési munkaprogramjának tervezete is, amelyet ezekben a napokban egyeztetünk a kerületi iskolák igazgatóival.
- A képviselő-testület tavaly ősszel döntést hozott új bölcsőde létrehozásáról. A Szemlőhegy utcai óvoda épületét pedig több száz millió forintért vásárolták meg. Nem meggondolatlan lépések ezek ebben a költségvetési környezetben?
- Ahogyan már említettem, nem mondhatunk le a fejlődésről. Nemcsak az önkormányzatnak nehéz egyensúlyban tartani a gazdálkodását.
A kormányzati megszorítások nehézségei az itt élő családokat is mind jobban sújtják. Egyre több kisgyermekes édesanya kényszerül arra, hogy a tervezettnél korábban menjen vissza dolgozni, vagy azért, mert a család átmenetileg sem tud meglenni jövedelme nélkül, vagy azért, mert a több éves otthonléttel állását sodorja veszélybe. Bölcsődei férőhelyeink száma pedig véges; messze elmarad attól, hogy a felmerülő igényeket teljesíteni lehessen. Az új bölcsőde létesítéséről hozott döntésnél ezért nem volt választási lehetőségünk. Ez az az eset, amikor kötelező forrást találni.
Ami a Szemlőhegy utcai óvodát illeti, a kerület egyik legnépszerűbb óvodája. Kevesen tudják, hogy az épület mindezidáig a BKV Zrt. tulajdonát képezte, az önkormányzat csak bérelte. Mint sok más szervezet, a BKV is ingatlanjai eladásából próbálja pótolni a gazdálkodásában jelentkező hiányt. Tudatták tehát velünk: ha mi nem vásároljuk meg az épületet és a hozzá tartozó nagyértékű telket, az óvodának meg kell szűnnie, hiszen egy esetleges magánbefektetőnek nyilván más céljai lesznek az ingatlannal. Ez az ott dolgozó közalkalmazottak elbocsátását jelentené, és a gyermekeket sem tudtuk volna elhelyezni. Szerencsénkre hosszú hónapokig tartó tárgyalások után a BKV végül figyelembe vette, hogy az ingatlant továbbiakban is óvoda céljára fogjuk használni, és ezért értékét is méltányosan állapította meg. Vagyongazdálkodási szempontból tehát nem érte kár az önkormányzatot, vagyis szó sem eshet „könnyelműségről.”
- Mely beruházások nem valósulhattak meg tavaly, amelyeket eredetileg az uniós pályázati pénzekből kívántak megvalósítani?
- Számos oktatási és egészségügyi intézmény felújítását, illetve korszerűsítését terveztük pályázati forrásokból, de ezekre nem kerülhetett sor. Egy évvel ezelőtt azt a tájékoztatást kaptuk, hogy jelentős összegeket lehet majd igényelni akadálymentesítés céljára; ebből sem lett semmi. Szerettünk volna bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítéséhez is külső forrást igényelni, de erre sem nyílt módunk. Ezekre a célokra — bár amit tudtunk, elkezdtünk saját erőből megvalósítani — továbbra is pályázni kívánunk. Folyamatosan figyeljük a lehetőségeket, és ha csak lehet, élünk azokkal. Így sikerült idén utak és kerékpárutak felújításához támogatást nyernünk, ám ezek nagyságrendje messze elmarad a várttól.
- Első teljes évét zárta múlt év végén mint polgármester. Milyennek ítéli a 2007-es esztendőt?
- Egy év alatt végzett polgármesteri tevékenységemről részletesen beszámoltam a Budai Napló októberi különszámában. Nem szeretnék ismételni. Kiemelném azonban, hogy a mai gazdasági helyzetben számos önkormányzatot láthatunk eladósodni. Elsődleges célom, hogy kerületünk ezt elkerülje, mert meggyőződésem, hogy a hitelfelvételekkel olyan pályára lépnénk, ahonnan nincs visszaút. A pénzügyi stabilitás fenntartása ugyanakkor áldozatokat követel mindannyiunktól. Mindenkor törekedni fogunk arra, hogy az itt élőket sújtó terhek a lehető legkisebb mértékben növekedjenek, és a rászorulók megkapják a szükséges támogatást. Ehhez a munkához a továbbiakban is józan, kizárólag a kerület érdekét szem előtt tartó politizálásra van szükség. Ahogy a múlt évben, úgy a továbbiakban is be fogunk számolni döntéseinkről, bizonyítva, hogy azok mindenkor megalapozottan, kerületünk érdekében születnek.

www.masodikkerulet.hu